Tegnap a kórházban landoltam, szerencsére PB ügyeleti idejében. Látogatásom oka a 3 nappal hamarabb kezdődött leküzdhetetlen viszketés, amely hasamon, nyakamon és lábszáramon jelentkezett éjjel-nappal. Kitartó viszketés ez, ami újra és újra támad. Egyetlen nyugalmat a zuhany jelentett, se testápoló, sem egyéb csodaszer nem tűnt megoldásnak. Aztán az internetet segítségül hívva hamar kiokosodtam, hogy ez máj és epe működési zavar lehet, de a terhességi toxémia előjele is. Egyik sem tűnt jó változatnak, így okulva legutóbbi felelőtlen kórházba menetelemből, felhívtam PB-t. Ismét lenyűgözött a szolgáltatás, amit nyújtanak. Ő nem volt elérhető, viszont felesége ígéretet tett rá, hogy visszahív, sőt megelőlegezett egy epesav túltengést.
Szerencsés helyzet alakult ki, mert az év legnagyobb havazása közepette indultam a kórházba, hogy PB megtekintse viszkető bőrfelületeimet. Araszolva, de valahogy mégis időben beértem, egy halványan világított, csendes épületbe. A kórház egész területe kihaltnak tűnt, a szülészeti osztály meg egyenesen üresnek. PB azért ott volt ahol kellett, végzett egy gyors UH-t, ebből kiderült, a bébi jól van. A viszketegséget meg feltételezhetően a megnövekedett méhemnek köszönhetem, ami elnyomja belső szerveimet, és ezért azok nem tudnak megfelelően működni. Azért egy sürgősségi vérvételt és pisit levettek, egy ctg-t feltettek és mindeközben élvezhettem a szülőszoba osztály-vacsora előtti bulis hangulatát. Jó volt, tényleg jó volt, kedves, közvetlen és bartáságos közeg volt. Még azt is végignézhettem, hogy hogyan vesznek fel egy szülni érkező kismamát, aki remegő hangon bírt csak beszélni, és akit kedvesen biztattak, hogy minden rendben lesz. A legmeglepőbb számomra mégis a fürdőszoba volt az előkészítőben. Vadi új burkolat, csillogó, ízléses csempe, menő szaniterek és tiszta zuhanyzó és WC. Mondjuk a mosolygó szülésznők is komfortérzetet adtak, de valahogy ez a barátságos fürdőszoba mégis mélyebb nyomokat hagyott bennem.
PB végül azzal küldött haza, hogy csak a bal oldalamon aludjak, üljek és létezzek. A jobb oldalt, ami eddig a jobb volt, azt felejtsem el. Elég lehetetlen vállalkozásnak tűnik mert egy percet sem tudok a bal oldalamon feküdni. Még álmomban is felébredek ha arra az oldalra keveredek, mert azonnal úgy érzem, nyakamban dobog a szívem. Most nem tudom, hogy a viszketés vagy a szívdobogás a rosszabb, de asszem választhatok.
Este azért hívtam PB-t a vérvizsgálat eredményéért. Persze minden negatív. Azóta eltelt 24 óra és tényleg kevesebbet viszketek. Mégis a bal a jobb.
Szerencsés helyzet alakult ki, mert az év legnagyobb havazása közepette indultam a kórházba, hogy PB megtekintse viszkető bőrfelületeimet. Araszolva, de valahogy mégis időben beértem, egy halványan világított, csendes épületbe. A kórház egész területe kihaltnak tűnt, a szülészeti osztály meg egyenesen üresnek. PB azért ott volt ahol kellett, végzett egy gyors UH-t, ebből kiderült, a bébi jól van. A viszketegséget meg feltételezhetően a megnövekedett méhemnek köszönhetem, ami elnyomja belső szerveimet, és ezért azok nem tudnak megfelelően működni. Azért egy sürgősségi vérvételt és pisit levettek, egy ctg-t feltettek és mindeközben élvezhettem a szülőszoba osztály-vacsora előtti bulis hangulatát. Jó volt, tényleg jó volt, kedves, közvetlen és bartáságos közeg volt. Még azt is végignézhettem, hogy hogyan vesznek fel egy szülni érkező kismamát, aki remegő hangon bírt csak beszélni, és akit kedvesen biztattak, hogy minden rendben lesz. A legmeglepőbb számomra mégis a fürdőszoba volt az előkészítőben. Vadi új burkolat, csillogó, ízléses csempe, menő szaniterek és tiszta zuhanyzó és WC. Mondjuk a mosolygó szülésznők is komfortérzetet adtak, de valahogy ez a barátságos fürdőszoba mégis mélyebb nyomokat hagyott bennem.
PB végül azzal küldött haza, hogy csak a bal oldalamon aludjak, üljek és létezzek. A jobb oldalt, ami eddig a jobb volt, azt felejtsem el. Elég lehetetlen vállalkozásnak tűnik mert egy percet sem tudok a bal oldalamon feküdni. Még álmomban is felébredek ha arra az oldalra keveredek, mert azonnal úgy érzem, nyakamban dobog a szívem. Most nem tudom, hogy a viszketés vagy a szívdobogás a rosszabb, de asszem választhatok.
Este azért hívtam PB-t a vérvizsgálat eredményéért. Persze minden negatív. Azóta eltelt 24 óra és tényleg kevesebbet viszketek. Mégis a bal a jobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése