Korábban felvágtam azzal, hogy milyen rutinos anyuka vagyok, hogy milyen könnyen megy az újszülött ellátása, és mennyire könnyű ez a része a feladatnak. Rá kellett jöjjek, hogy nem is vagyok olyan penge. Vannak dolgok, amiket nagyon nem csinálok jól. Másodszorra fedezek fel ugyanis rejtett koszos zugot az egyre jobban redőződő bőrfelületeken. Olyan jó kis büdi, túrós lerakódásra kell gondolni, ami napokig ott pállik és szagokat ereget. Mondjuk kosznak nem mondanám, inkább szappan maradék ez, amit nem sikerül időben és kellően leöblíteni.
A másik defektes rész az a szoptatás. V. nagyon jó étvágyú. Sokat eszik, de főleg sokszor. Korából és súlyából adódóan bőven 3-4 óránként kéne szoptatnom. De nekünk ez nem megy, William herceg ugyanis másfél-két óránként szeretne fogyasztani, és nem tudom megvonni tőle ezt. Sajnos hajnalban is ilyen időközönként követeli az adagját, ami nem kedvez a családi békének. Én ugye kialvatlanul kelek újra és újra, M. pedig méltatlankodik, hogy úgy nem tud aludni hogy folyton történik mellett valami. Hát igazat kell adjak neki, én sem tudok így aludni.
Rapszodikus és nehézkes továbbá a délelőtt. Akkor ugyanis V. nem alszik, csak gyakran eszik. Csak kézben érzi jól magát és nem lehet lerakni. Mindig azt gondolom, hogy a reggeli lightos kávétól éber, de valahogy ettől a luxustól nem tudok eltekinteni. Délután csak koffeinmenteset iszok, de a reggeli ébresztőt nem hagyhatom ki. Meg aztán az is lehet, hogy éjszaka csak simán kialudta magát és bandázni akar. Aztán délután olyan 3 körül bealszik és az 5 körül hazaérkező buldózer-hangoskodó nagytesó sem robbantja ki a mély álomból. Aztán eszik egyet és hajlamos még vacsi előtt is úgy bealudni, hogy még a tej íze sem ébreszti fel. Vagyis nincs jó napi ritmusunk (még).
Nagy kérdőjelek jelennek meg bennem, amikor azon gondolkodom, hogy hogyan kell hajat mosni egy ekkorka gyereknek. Nincsenek emlékeim ugyanis, hogy hogy csináltuk korábban. Mert leöblíteni tiszta vízzel szoktam, de talán valami sampont is néha lehetne használni, nem? Segítsetek! Mert a rutinos anyuka felejt és romlik - persze mert nem olvas egy témába vágó magazint sem...
A másik defektes rész az a szoptatás. V. nagyon jó étvágyú. Sokat eszik, de főleg sokszor. Korából és súlyából adódóan bőven 3-4 óránként kéne szoptatnom. De nekünk ez nem megy, William herceg ugyanis másfél-két óránként szeretne fogyasztani, és nem tudom megvonni tőle ezt. Sajnos hajnalban is ilyen időközönként követeli az adagját, ami nem kedvez a családi békének. Én ugye kialvatlanul kelek újra és újra, M. pedig méltatlankodik, hogy úgy nem tud aludni hogy folyton történik mellett valami. Hát igazat kell adjak neki, én sem tudok így aludni.
Rapszodikus és nehézkes továbbá a délelőtt. Akkor ugyanis V. nem alszik, csak gyakran eszik. Csak kézben érzi jól magát és nem lehet lerakni. Mindig azt gondolom, hogy a reggeli lightos kávétól éber, de valahogy ettől a luxustól nem tudok eltekinteni. Délután csak koffeinmenteset iszok, de a reggeli ébresztőt nem hagyhatom ki. Meg aztán az is lehet, hogy éjszaka csak simán kialudta magát és bandázni akar. Aztán délután olyan 3 körül bealszik és az 5 körül hazaérkező buldózer-hangoskodó nagytesó sem robbantja ki a mély álomból. Aztán eszik egyet és hajlamos még vacsi előtt is úgy bealudni, hogy még a tej íze sem ébreszti fel. Vagyis nincs jó napi ritmusunk (még).
Nagy kérdőjelek jelennek meg bennem, amikor azon gondolkodom, hogy hogyan kell hajat mosni egy ekkorka gyereknek. Nincsenek emlékeim ugyanis, hogy hogy csináltuk korábban. Mert leöblíteni tiszta vízzel szoktam, de talán valami sampont is néha lehetne használni, nem? Segítsetek! Mert a rutinos anyuka felejt és romlik - persze mert nem olvas egy témába vágó magazint sem...
mi simán a fürdetővel mostuk a haját is. ha volt vmi koszmókezdemény, azt fürdés előtt olajos vattával dörzsölgettem finoman egy kicsit. puszi nektek! dora
VálaszTörlésköszönök minden beérkező segély-sms-t és ezt a bejegyzést is. Azóta bátorkodtam rákenni a fehér kencéből és utána hosszasan vakargattam lefelé a fejéről, de jót tett. De hogy ez hogyan pottyant ki az emlékezetemből, nem is tudom...
VálaszTörlés