65 kg / 85 cm
CRL: 0,58 cm
Ma volt a nagy nap, ma találkoztam először az ajánlott szülész orvosommal. Kicsit izgultam, mert hogy azért mégis csak fura beesni egy tök idegen helyre, ahol azzal kezdi az ember, hogy terhes. Semmi felvezetés, semmi előélet, csak simán terhesen nyitni. Aztán persze lehet, hogy mások is ezt csinálják, de nekem fura még mindig.
De hát ez ma már késő gondolat volt. Az időpontra el kell menni, hát mentem.
Ez egy olyan rendelő, ahol van kint egy asszisztensnő, aki kedvesen maga mellé ültetve felveszi a sok-sok adatot, amit azonnal számítógépbe pötyög. Itt nincs kórlap, itt számítógép van, papírt csak a beteg kap dolga végeztével. Van viszont mappa. Kaptam ugyanis egy csodás logós mappát, benne mindenféle infóval, mint pl a terhesgondozás protokollról, amiben még az is szerepel, hogy mikor hol kell megjelenjek milyen célból, de a kórház alaprajza is benne van, meg hogy mit kell majd vinni a kórházba. Ez utóbbi kicsit korai, de annál hasznosabb kezdő kismamáknak. Ebbe a mappába gyűjtendő a viziteken beszerzett vizsgálati lap és lelet. Nekem ez külön jól jön, mert legutóbb a terhes kiskönyvem darabokra hullott.
A rendelő várója tágas, de kong az ürességtől, főleg nekem tünhetett ez fel, aki eddig huszad magával várakozott fél napokat anélkül, hogy tudta volna mikor és ki után kerül sorra.
Mappával felszerelve, nagyjából az előjegyzett időpontban be is kerültem az orvoshoz, aki addigra már minden adatomat jól látta a monitoron, de azért ő maga is végig kérdezett részletesen mindent. Beszélgettünk, mindenféléről. Meglepett, de örülök, hogy elmondta: ez egy bizalmi kapcsolat, ha nem klappol, akkor sem kell megijedni. Miután kibeszélgettük magunkat meg is vizsgált a hipi-szupi gépével és igen, valóban ott az a mini gyerek, egy 5,8 mm-es kis kezdemény, akinek ver a szíve. Nekem leginkább egy maszat volt és a kép is amit kaptam, egy maszatot ábrázol, de hallottam ahogy ver a szíve!
A doktor úr amúgy pont annyi idős mint én, persze leinfóztam az iwiw-en és hamar rájöttem, hogy még közös ismerőseink is vannak, ebből az egyik fiatalságom meghatározó figurája. Ha nagyon meditálnék, talán elő tudnám idézni, hogy mikor kocsmáztunk együtt, de inkább nem akarom tudni, pontosabban nem akarom, hogy ő tudja.
A rendelő, akár a váró, tágas, szellős, mondhatni egy bálterem. Kényelmesen fel van szerelve óriás ultrahanggal, nőgyógyászati vizsgálóval és még egy fura, számomra ismeretlen székkel, illetve ezekhez kapcsolódo mindenféle kütyüvel. Van helyes kis íróasztal is beszélgetni. No meg paraván, ott bekészítve betét (!), egyszer használatos papucs és törlőkendő.
Legalább 20 percet töltöttem bent, ezalatt nem telefonált, nem csinált mást, csak velem beszélgetett, vagy a maszatot nézte a monitoron. Sok érdekeset mondott és megkért, hogy kíméljem magamat, mert minimális elvékonyodást lát. Ez különösebben nem nyugtat meg és pihenni meg nem könnyű a 4 éves mellett, de majd igyekszem. Jövő héten laborvizsgálat, majd 3 hét múlva ismét jelenésem van.
Nem merem leírni, hogy mennyit kóstált ez a vizit, de úgy érzem itt legalább szolgáltatnak. Itt ugyanis van minden, még teát is lehet inni az váróban. Na nem mintha erre vágynék, de annyira látszik hogy ki van találva minden, hogy a részletekre is odafigyelnek és nem a mennyiségre, hanem a minőségi szolgáltatásra utaznak. Itt tényleg úgy érzed, figyelnek rád és azért vannak ott, hogy Neked jó legyen. Nekem ez tetszik.
És mi volt a bonusz mondat?
"A szülésért nem tartozik semmivel".
De hát ez ma már késő gondolat volt. Az időpontra el kell menni, hát mentem.
Ez egy olyan rendelő, ahol van kint egy asszisztensnő, aki kedvesen maga mellé ültetve felveszi a sok-sok adatot, amit azonnal számítógépbe pötyög. Itt nincs kórlap, itt számítógép van, papírt csak a beteg kap dolga végeztével. Van viszont mappa. Kaptam ugyanis egy csodás logós mappát, benne mindenféle infóval, mint pl a terhesgondozás protokollról, amiben még az is szerepel, hogy mikor hol kell megjelenjek milyen célból, de a kórház alaprajza is benne van, meg hogy mit kell majd vinni a kórházba. Ez utóbbi kicsit korai, de annál hasznosabb kezdő kismamáknak. Ebbe a mappába gyűjtendő a viziteken beszerzett vizsgálati lap és lelet. Nekem ez külön jól jön, mert legutóbb a terhes kiskönyvem darabokra hullott.
A rendelő várója tágas, de kong az ürességtől, főleg nekem tünhetett ez fel, aki eddig huszad magával várakozott fél napokat anélkül, hogy tudta volna mikor és ki után kerül sorra.
Mappával felszerelve, nagyjából az előjegyzett időpontban be is kerültem az orvoshoz, aki addigra már minden adatomat jól látta a monitoron, de azért ő maga is végig kérdezett részletesen mindent. Beszélgettünk, mindenféléről. Meglepett, de örülök, hogy elmondta: ez egy bizalmi kapcsolat, ha nem klappol, akkor sem kell megijedni. Miután kibeszélgettük magunkat meg is vizsgált a hipi-szupi gépével és igen, valóban ott az a mini gyerek, egy 5,8 mm-es kis kezdemény, akinek ver a szíve. Nekem leginkább egy maszat volt és a kép is amit kaptam, egy maszatot ábrázol, de hallottam ahogy ver a szíve!
A doktor úr amúgy pont annyi idős mint én, persze leinfóztam az iwiw-en és hamar rájöttem, hogy még közös ismerőseink is vannak, ebből az egyik fiatalságom meghatározó figurája. Ha nagyon meditálnék, talán elő tudnám idézni, hogy mikor kocsmáztunk együtt, de inkább nem akarom tudni, pontosabban nem akarom, hogy ő tudja.
A rendelő, akár a váró, tágas, szellős, mondhatni egy bálterem. Kényelmesen fel van szerelve óriás ultrahanggal, nőgyógyászati vizsgálóval és még egy fura, számomra ismeretlen székkel, illetve ezekhez kapcsolódo mindenféle kütyüvel. Van helyes kis íróasztal is beszélgetni. No meg paraván, ott bekészítve betét (!), egyszer használatos papucs és törlőkendő.
Legalább 20 percet töltöttem bent, ezalatt nem telefonált, nem csinált mást, csak velem beszélgetett, vagy a maszatot nézte a monitoron. Sok érdekeset mondott és megkért, hogy kíméljem magamat, mert minimális elvékonyodást lát. Ez különösebben nem nyugtat meg és pihenni meg nem könnyű a 4 éves mellett, de majd igyekszem. Jövő héten laborvizsgálat, majd 3 hét múlva ismét jelenésem van.
Nem merem leírni, hogy mennyit kóstált ez a vizit, de úgy érzem itt legalább szolgáltatnak. Itt ugyanis van minden, még teát is lehet inni az váróban. Na nem mintha erre vágynék, de annyira látszik hogy ki van találva minden, hogy a részletekre is odafigyelnek és nem a mennyiségre, hanem a minőségi szolgáltatásra utaznak. Itt tényleg úgy érzed, figyelnek rád és azért vannak ott, hogy Neked jó legyen. Nekem ez tetszik.
És mi volt a bonusz mondat?
"A szülésért nem tartozik semmivel".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése